Felfedezések – Vendégszereplés a MÜPÁ-ban

Chopin, Thomas K., Saint-Saëns,

Chopin: E-moll zongoraverseny
Thomas K.: String Zing
Saint-Saëns: A-moll csellóverseny

Közreműködik: Vida Mónika Ruth, Luis Aracama

Vezényel: Thomas Kornél

Frédéric François Chopin (1810-1849) az 1830-as év elején kezdte komponálni az e-moll zongoraversenyt, és szeptemberben fejezte be. Már a művet indító zenekari bevezetés mérete nagyszabású zongoraversenyt ígér. Három fődallam is megszólal benne, lépten-nyomon virtuóz zongoratechnikai bravúrok kápráztatják el a hallgatót, de mindezt csak a háttérből támogatja a zenekar, nincs szó valódi párbeszédről. A lassú tételt áthatja a zeneszerző magánéletét ez idő tájt felkavaró szerelmi szenvedély, gyengéd, ábrándos muzsika. A záró tétel meg őrzött valamit a Mozart zongoraversenyek csillogó társalgási tónusából, de Chopin lengyel népzenei élményei is karakterisztikus színeket kölcsönöznek a tételnek.

A hangversenyen megszólaló kompozíció, a String Zing a Müpa Zeneműpályázatának kamarazenekari és kamaraszimfonikus kategóriájában vívta ki a zsűri elismerését, de Thomas Kornél a szóló- és kamarazenei kategóriában is díjat nyert.

Camille Saint-Saëns (1835-1921) francia zeneszerző, karmester, zongorista, orgonista. Az a-moll csellóversenyt 1872-ben mutatták be. Saint-Saëns a zenei neoklasszicizmus jeles képviselője. Korábban az új zene elkötelezett híve volt, ezért támogatta a Société Nationale létrejöttét, noha nem tartozott a forradalmi újítók közé. Műveiben a nagy tudás hűvös szigorral és eleganciával társul, a formai és technikai sajátosságok lépnek előtérbe. Zenéjéből a klasszikus zenei iskolázottság érezhető ki, emiatt törekedett zenéjében plasztikusságra, választékosságra és világos kifejezésre.