Immár hagyománnyá vált, hogy a Zene Világnapja alkalmából – ami egyben az idei évadban „debütáló“ Savaria bérlet nyitánya is volt – adja át a szimfonikus zenekar igazgatója, Kiss Barna az Év Zenekari Művésze díjat, amit idén Gyenge Tibor tiszteletbeli koncertmesternek szavazott meg – immár negyedszer – a zenekar tagsága.

„Közel harminc éve, hogy a Savaria Szimfonikus Zenekar koncertmestere vagyok. Több mint negyedévszázados munkásságom alatt nemcsak megannyi felejthetetlen szakmai élmény gazdagítja a pályafutásomat, hanem értékes emberi kapcsolatok fűznek a zenekarhoz. Nagyon meghatva és megtisztelve érzem magam, hogy a kollégáim immár negyedszer is megválasztottak az „Év Zenekari Művészének“. Pár évvel a nyugdíjba vonulásom előtt az idei elismerést úgy érzem, talán egy életműdíjnak is nevezhetjük. Zenekari művészként mindig is igyekeztem a legnagyobb odaadással és legjobb tudásom szerint végezni munkámat. A pályám vége felé tartva remélem, a zene és a szimfonikusok iránti elhivatottságom egyfajta példaként is szolgál majd a következő generációk muzsikusainak“ – mondta a díj átvétele után a zenekar immár tiszteletbeli koncertmestere.

Ahogy Dinyés Dániel karmester előzetesen elmondta, olyan repertoárt állítottak össze a Zene Világnapjára, amiben minden nagyobb zenenemzet képviseltette magát. A német zeneirodalom egyik legkiemelkedőbb és legemblematikusabb művével, Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok nyitányával indult a Savaria bérlet első előadása. Ezt követően a nálunk kevésbé ismert, ám Franciaországban annál népszerűbb Amédée-Ernest Chausson romantikus zeneszerző műve, a Poeme de l’amour et la mer (A szerelem és a tenger költeménye) hangzott el Kolonits Klára gyönyörű énekével.

Azért is került egymás után a két mű, mert Wagner nagy követője volt Chausson. Elhangzó művében benne volt minden, amit a francia impresszionizmusban szeretünk: képszerűség, a természeti képek, a szerelem, a tenger. A francia vonal Arthur Rimbaud szimbolista költő verseinek megzenésítésével folytatódott, ám egy angol zeneszerző, a Benjamin Britten kottája által. Britten 26 évesen szerezte a Les Illuminations című művét, ami fiatalkori szerzeményeinek egyik legjelentősebb alkotása. Egy színesen hangszerelt művet hallhatott érdekes énekszólam kíséretében a Bartók Terem közönsége.

A bérletnyitó hangverseny igazi magyar zenével, Kodály Zoltán: Marosszéki táncok című népdal-rapszódiájával zárult, amiben különböző népdalok vannak táncszvitszerűen egymás mellé rakva. A mű Kodály egyik legenergikusabb szerzeménye, partitúrához fűzött előszavában így nyilatkozik róla: „Talán nem véletlen, hogy mindmáig Marosszék őrzött meg legtöbbet a régi népi tánczenéből s hogy egy-egy darabnak más vidéken is »marosszéki« a neve“.