
- Ez az esemény elmúlt.
Haydn és Bartók Kovács Jánossal
2023.01.20 | 19:00 – 22:00

Haydn és Bartók – A Petró János bérlet 5. hangversenye
Az újév első hangversenyén Haydn és Bartók művei hangzanak el Kovács János vezényletével január 20-án.
Műsor:
Haydn: d-moll „Lamentáció” szimfónia Nr. 26.
Bartók: III. E-dúr zongoraverseny
—
Veress: Threnos – in memoriam Bartók Béla
Haydn: d-moll szimfónia Nr. 80
Szólista: Borbély László (zongora)
Vezényel: Kovács János
Helyszín: AGORA-MSH
Joseph Haydn (1732–1809) korai szimfóniája 1768-ból származik, amikor a szerző már Esterházy Miklós herceg szolgálatában állt, így az udvari zenekar vezetőjeként feladata volt kisebb-nagyobb szimfonikus kompozíciók megalkotása. Ez Haydn utolsó háromtételes szimfóniája, melléknevét az első és második tételben felhasznált egyházi dallamok miatt kapta.
Bartók Béla (1881–1945) a feleségének, Pászthory Dittának ajánlott versenyművét élete utolsó évében, az Egyesült Államokban komponálta. Míg korábbi zongoraversenyeiben az „agresszivitás” és a virtuozitás volt előtérben, most inkább a líraiságon van a hangsúly. Bartóknak ez a „végakarata” különös, új harmóniában oldja fel egész életművének konfliktusait. Az utolsó 17 ütem hangszerelését Serly Tibor egészítette ki, mivel Bartók már nem tudta befejezni művét. A premierre 1946. február 8-án került sor, Sándor György
közreműködésével, a Philadelphia Orchestrát Ormándy Jenő vezényelte.
Veress Sándor (1907–1992) a Kossuth-díj megalapítását követő évben, Kodály Zoltán után másodikként nyerte el e legmagasabb nemzeti kitüntetést. Életműve különösen az őt megelőző (Bartók, Kodály) és őt követő nemzedék (Ligeti, Kurtág) összefüggésében egyedülálló. Munkásságában a magyar nemzeti zenei hagyományok és az európai törekvések (második bécsi iskola) egyéni szintézisét teremtette meg. Veress tanári működése ugyancsak maradandó nyomot hagyott a zenepedagógia történetében: a budapesti Zeneakadémián zeneszerző-növendékének vallhatta magát többek között Ligeti György és Kurtág György.
Haydn a négytételes, a szonátaformára épülő szimfóniát 1784-ben komponálta. Ezt a művét, valamint az ezt megelőző és az ezt követő szimfóniát azonban nem Eszterházy Miklós felkérésére, hanem egy 1785 márciusában Bécsben előadott nagyböjti koncert alkalmából írta.

Eseménykategóriák
Friss hírek
- Vastaps és felejthetetlen nyári hangulat az Emlékmű-dombon
- Álló tapssal zárult az évad: Kelet-európai rapszódia a Bartók Teremben
- Neo-romantikus klasszikusok – ősbemutató, kivételes szólista és Prokofjev elementáris erejű szimfóniája a Bartók Teremben
- Varázslatos szimfóniák – felfedezések és nagyívű zenei pillanatok a Bartók Teremben
- Zene, tudat és emberi érzékenység – Pedro Halffter KLARA című operája a Bartók Teremben
- A faun és a bűvészinas – emlékezetes est a Bartók Teremben
- KLARA: kortárs opera, mesterséges intelligencia és nemzetközi távlatok a Bartók Teremben
- Belső csendtől a megrendítő felismerésig – elmélyült húsvéti hangverseny a Bartók Teremben
- Orosz romantikusok és egy kakukktojás a Bartók teremben – sodró erejű est, kivételes művészi találkozásokkal
- Nagyböjti Hangverseny a Bartók teremben – Meghitt est, kiemelkedő művészi pillanatokkal