Május 29-én a Bartók Teremben a romantika szenvedélye és a 20. század energiája találkozik egy különleges hangversenyen. A Savaria Szimfonikus Zenekar Szimfónia bérletsorozatának tizenötödik estjén Vajda János, Hidas Frigyes és Ott Rezső magyar művei mellett Szergej Prokofjev monumentális V. szimfóniája is felhangzik. Az est karmestere Vajda Gergely, a szólista pedig Lakatos György fagottművész.
Lakatos György – fagottművész
Műsor
Vajda János: Filharmóniai ünnepi nyitány
Hidas Frigyes: Fagottverseny
Ott Rezső: Fagottverseny (ősbemutató)
Szergej Szergejevics Prokofjev: V. (B-dúr) szimfónia, op. 100
Lakatos György nem egy, de mindjárt kettő magyar versenymű elfagottozását is vállalta, ami azért is örömre ad okot, mert a sokat előadott, 1980-as Hidas Concerto mellett egy Ott Rezső (maga is kiváló fagottista) által komponált új darab is esélyt kap arra, hogy a repertoárba kerüljön.
Vajda János Filharmóniai ünnepi nyitányától Prokofjev egyik legtöbbet játszott szimfóniájáig, az ötödikig a neo-klasszikus és neo-romantikus zenék mára évszázados történetének megismerésére invitáljuk közönségünket, kedvcsinálónak a költő Vaszilij Kamenszkij szavaival (Egy lelkes ember útja, 1931): „Micsoda izzó szenvedély lobog ebben a Prokofjevben! Úgy látszott, mintha az egész kávéházi terem tüzet fogott volna, mintha még az oszlopok és fedélgerendák is a zeneszerző vörös-szőke fürtjeihez hasonló lángban égnének, s mi azon sem csodálkoztunk volna, ha mindnyájan elevenen elégünk e csodálatos muzsika tüzében.”
Közreműködők
Szólista: Lakatos György – fagott
Vezényel: Vajda Gergely
Bemutatjuk a szólistát
Lakatos György – Liszt Ferenc-díjas és Bartók–Pásztory-díjas fagottművész
Lakatos György a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Fúvós Tanszékének egyetemi tanára, a magyar zenei élet meghatározó művésze. Tanulmányait szülővárosa, Kalocsa után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta, ahol 1985-ben diplomázott, művésztanári diplomáját pedig 1986-ban szerezte meg. Mesterei ifj. Hara László, Hara László, Janota Gábor és Fülemile Tibor voltak.
1983 és 2009 között a Magyar Állami Operaház Zenekarának tagja, 1985-től első fagottosa volt, emellett 1988 és 2009 között a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának első fagottosaként is meghatározó szerepet töltött be. 1997 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol generációk szakmai fejlődését segítette, és egyetemi tanárként a fagottoktatás egyik kiemelkedő alakja.
A világ kevés koncertező fagottművészeinek egyike. Repertoárja a reneszánsztól a kortárs zenéig ível, minden korszakban kiemelkedő művészi színvonal és sokoldalúság jellemzi. Európa legtöbb országában koncertezett és tanított, emellett turnézott Észak- és Dél-Amerikában, Kanadában, Kínában, Japánban, Oroszországban és Izraelben is. Játékát közel 50 lemezfelvétel, valamint mintegy négyszáz rádió- és televíziófelvétel őrzi.
Szólistaként és kamarapartnerként több mint 150 mű ősbemutatója fűződik a nevéhez. A kamarazene mindig kiemelt szerepet játszott pályáján: alapító tagja volt többek között az EAR és az UMZE kamaraegyüttesnek, 1997-ben megalapította a Trió a Lignum együttest, 2013-ban pedig a Corridor Quartettet. A világhírű Püchner gyár szólistája, „Sissi” nevű hangszere a cég ajándéka.
Művészi tevékenysége mellett szívügyének tekinti a komolyzene népszerűsítését és a gyermekek zenei nevelését. Évtizedek óta számos interaktív program szervezője és közreműködője, többek között a Mese a fabánról, A játék éve, Dzsopatán és Gásztonfild, Animal Center és Régi mesék, új mesék című produkcióké. A Concerto Armonico Kamarazenekarral közösen 2017-ben indított Vivaldi árvaházi koncertjei című sorozata ma is nagy sikerrel szerepel a Budapest Music Center programjai között.
1991-ben szülővárosában, Kalocsán hívta életre a beteg gyermekeket támogató Kék Madár Fesztivált, amely a jótékonyság és a művészi összefogás egyik kiemelkedő hazai példája: minden évben az ország vezető művészei lépnek fel a nemes ügy érdekében, honoráriumukról lemondva. Ugyancsak 1991-ben létrehozott Artisjus Zenei Alapítvány alapító kuratóriumi elnöke. Munkásságát számos rangos elismerés övezi, köztük a Liszt-díj, a Bartók–Pásztory-díj, valamint Kalocsa Város díszpolgári címe.
Bemutatjuk az ősbemutató zeneszerzőjét
Ott Rezső – zeneszerző, hangszerelő
Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, hangszerelő és korábban fagottművész, a kortárs magyar zenei élet sokoldalú alkotója. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen először fagottművész-tanári diplomát szerzett, majd zeneszerzés szakon végzett. Előadói múltja és komponista gondolkodása szorosan összekapcsolódik: fagottosként több jelentős fővárosi zenekarban játszott, így közvetlen tapasztalatot szerzett a zenekari hangzásról, a hangszeres lehetőségekről és az előadói gyakorlatról.
Zeneszerzőként saját művei mellett gyakran vállal hangszerelési és átiratkészítési feladatokat is. Dolgozott többek között Illényi Katicával, Lajkó Félixszel, az Óbudai Danubia Zenekarral, valamint ismert könnyűzenei anyagok szimfonikus feldolgozásain is. Munkásságában a klasszikus zenei háttér, a kortárs gondolkodás és a könnyűzenei nyitottság természetesen találkozik.
Alkotói világára a hangszeres karakterek pontos ismerete, a közvetlen zenei kommunikáció és a gazdag hangszínfantázia jellemző. Pályáját több szakmai elismerés kíséri; zeneszerzőversenyeken elért díjai mellett 2026-ban Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki.
Ott Rezső: Fagottverseny – ősbemutató
Ott Rezső új Fagottversenye különösen személyes mű, hiszen a szerző saját hangszeréhez tér vissza benne. A Zeneakadémián először fagottból diplomázott, és bár később zeneszerzőként vált egyre aktívabbá, a hangszer hangja, karaktere és különleges világa mindvégig közel maradt hozzá.
A fagottverseny gondolata hosszú ideje érlelődött benne. 2009-ben egy baráti felkérésre fagottkvartettet komponált, amelynek bemutatója után Lakatos György fagottprofesszor egy versenymű megírására kérte fel. A terv azonban sokáig váratott magára: a szerző többször belekezdett, de az új, eredeti darab megszületéséhez végül a Savaria Szimfonikus Zenekar felkérése adta meg a döntő lendületet.
A mű alcíme: l’adorabile sciocco, vagyis „a szeretnivaló bolond”. Ez arra a régi hangszerelési megfogalmazásra utal, amely a fagottot a zenekar bohócának nevezi. Ott Rezső azonban nem karikatúraként közelít a hangszerhez, hanem szeretettel és személyes ismerettel: a fagott játékosságát, sokszínűségét, meleg tónusát és emberi hanghoz közeli megszólalását állítja középpontba.
A versenymű egyszerre mutatja meg a fagott humoros, virtuóz és lírai oldalát. A darabban a hangszer nem mellékszereplő, hanem teljes értékű szólista: képes énekelni, játszani, megszólítani és meglepni. Az ősbemutató így nemcsak egy új magyar versenymű születése, hanem személyes vallomás is egy különleges hangszer iránt.
JEGYIRODAI jegyvásárlás esetén keresse fel személyesen jegyirodánkant az alábbi címen
Savaria Szimfonikus Zenekar Jegyiroda 9700 Szombathely, Rákóczi Ferenc utca 3. Telefon: +36 94 314 472 E-mail: laszlone.andrea@sso.hu; Nyitvatartás: hétfő-péntek 9-14.00
