Shakespeare és zene | Zenés beszélgetések sorozat 2.

A Zenés beszélgetések sorozat második estje Shakespeare drámai világát állítja középpontba Csajkovszkij Hamlet és Rómeó és Júlia című művein keresztül; az est beszélgetőtársa Alföldi Róbert.

sso.jegy.hu

Műsor

Pjotr Iljics Csajkovszkij: Hamlet

Pjotr Iljics Csajkovszkij: Rómeó és Júlia

Beszélgetőtárs

Alföldi Róbert – Jászai Mari-díjas színművész, rendező

A beszélgetést vezeti és vezényel

Vajda Gergely

A Zenés beszélgetések sorozat második estje Shakespeare és a zene kapcsolatát állítja középpontba. Shakespeare alakjai évszázadok óta újra és újra megszólítják a zeneszerzőket: Rómeó és Júlia szerelme, Hamlet vívódása, a drámai helyzetek sűrűsége és a színházi konfliktusok ereje különösen közel áll a zene világához.

Ezen az estén a kimondhatatlan érzések, a belső feszültségek, a végzet és az emberi döntések hangokban kelnek életre. Csajkovszkij két Shakespeare-ihletésű műve két eltérő drámai világot idéz meg, mégis ugyanabból a forrásból táplálkozik: abból a sűrű érzelmi és színházi közegből, amely Shakespeare műveit évszázadok múltán is élővé teszi.

Csajkovszkij Hamlet című műve a belső vívódás, a bizonytalanság és a sötétebb lélektani tónusok felől közelít Shakespeare világához. A zene nem egyszerűen a dráma történetét idézi fel, hanem annak atmoszféráját, feszültségeit és a főhős lelki konfliktusait is megszólaltatja.

A Rómeó és Júlia ezzel szemben a romantikus szenvedély, a végzet és a nagyívű érzelmi kitörések egyik legismertebb zenei megfogalmazása. Csajkovszkij zenéjében a szerelmi líra és a tragikus konfliktus egymást erősítve jelenik meg, így a mű egyszerre idézi meg Shakespeare drámájának intimitását és elementáris erejét.

A két kompozíció egymás mellé helyezése különleges párbeszédet teremt: két dráma, két eltérő emberi helyzet, két zenei világ – mégis közös bennük a szenvedély, a konfliktus és a színházi gondolkodás ereje.

Alföldi Róbert Jászai Mari-díjas színművész és rendező, a kortárs magyar színházi élet egyik meghatározó alkotója. Pályája során színészként és rendezőként egyaránt a klasszikus és kortárs drámairodalom széles spektrumával dolgozott; 2008 és 2013 között a budapesti Nemzeti Színház igazgatója volt.

Napjainkig több mint hetven szerepet játszott el és mintegy százhuszonöt előadást rendezett az ókori görög drámáktól a kortárs művekig és zenés nagyprodukciókig. Rendezőként számos külföldi színházban is dolgozott az Egyesült Államoktól a német nyelvterületen át Dél-Koreáig, jelenleg pedig több budapesti és vidéki társulatnál alkot, köztük a szombathelyi Weöres Sándor Színházban is.

Az esten Vajda Gergellyel a zene és a színház közös nyelvéről, Shakespeare ma is élő hatásáról, a drámai helyzetek zenei újraértelmezéséről és arról beszélgetnek, hogyan találkozhat egymással színészi jelenlét, rendezői gondolkodás és klasszikus zene.

A beszélgetés és a koncert együtt arra keresi a választ, hogyan képes ugyanaz a drámai alapanyag más és más művészeti nyelven megszólalni – szóban, színpadon és zenében.

Az estet Vajda Gergely vezényli és vezeti, aki a Zenés beszélgetések sorozat házigazdájaként a művek zenei, színházi és emberi rétegeit is közelebb hozza a közönséghez.

Shakespeare és zene – egy este, ahol dráma és muzsika ugyanannak az emberi történetnek két különböző nyelvévé válik.

sso.jegy.hu

A Zenés beszélgetések sorozat további estjei

Város, politika, közösség, zene | Zenés beszélgetések 1.
2026. szeptember 11. péntek
Ludwig van Beethoven: István király – nyitány
Aaron Copland: Lincoln Portrait
Beszélgetőtárs: Dr. Nemény András, Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere
A beszélgetést vezeti és vezényel: Vajda Gergely

Bloomsday Extra | Zenés beszélgetések 3.
2027. június 10. csütörtök
Seiber Mátyás: Ulysses, kantáta (1947)
Beszélgetőtárs: Nyáry Krisztián
A beszélgetést vezeti és vezényel: Vajda Gergely

A teljes Zenés beszélgetések sorozat

A Zenés beszélgetések sorozat gyűjtőoldalán mindhárom koncert műsora, témája és beszélgetőtársai egy helyen megtalálhatók.