Mozart: Idomeneo – nyitány KV. 366 + balettzene
Mendelssohn: e-moll hegedűverseny
Dvořák: 9. e-moll szimfónia
Közreműködik: Giovanni Guzzo – hegedű
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Káli Gábor
Mozart: Idomeneo – nyitány KV. 366.
Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) Idomeneoról, a krétai királyról szóló operája (1781) a komoly zenedráma, a háromfelvonásos „opera seria” egyik legjelentősebb alkotása. A tragikus szépséget fennkölt pátosszal ábrázoló opera nyitányában Mozart nem az általánosan használt háromrészes olasz nyitány-formát választotta, hanem a Gluck nyitányainak egyrészes szerkezetét. A mű mindvégig sötét moll-hangzásai, kíméletlen disszonanciái csak a második téma lágy sóhajai után enyhülnek reménysugárrá, a C-dúr szakasz lendületesebb, bizakodóbb zenéjében.
Mendelssohn: e-moll hegedűverseny
Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809-1847) hegedűversenye több meglepetéssel szolgál. A nyitó Allegro molto appassionato tétel kezdetén a zeneszerző nem él a zenekari tutti hagyományos bevezetőjének gyakorlatával, a zenekaron másfél ütemen keresztül hangoztatott e-moll hangzat zsongásától kísérve nyomban belép a szóló hegedű a főtémával. Szokatlan az is, hogy az első tétel szólókadenciáját – mely ezúttal a főtéma visszatérése előtt helyezkedik el, és nem a tétel végén – kiírja a szerző, s nem bízza az előadó saját improvizációjára, mint ahogy ez korábban szokás volt. Újabb meglepetés a fagott kitartott hangjával történő átvezetés a lassú tételre, melynek áradó, lírai dallamai a „Lieder ohne Worte” zenei világát juttatják eszünkbe. A nyitó tételre visszautaló rövid, szinte beszédszerű közjáték után következik a Finale tétel, ami mozgalmasságával, humorával, bájával az egyik legismertebb hegedűversennyé teszi a szerző utolsó alkotói korszakában, 1844-ben írott művét.
Dvořák: 9. e-moll szimfónia
A New York-i Nemzeti Konzervatórium igazgatójaként Amerikában eltöltött évek élményeinek hatására született meg Antonín Dvořák (1841-1904) 9. szimfóniája. A zeneirodalom egyik legismertebb, néger és indián népzenei hatásokat is felhasználó kompozíciójában felfedezhetjük a nagyvárosi élet és a honvágy sokféle érzésvilágát. Az első tétel pregnáns ritmikája, színes és lendületes dallamossága, a második tétel „újvilág”-zenéje, a harmadik tétel táncos jellegű folklorisztikus dallamfordulatai után, a negyedik tétel az Európában maradt gyermekei viszontlátásának örömteli élményével zárul.
Káli Gábor nem mindennapi évadot tudhat maga mögött: miután 2018 elején elnyerte a Hong Kongi Nemzetközi Karmesterverseny első díját és a zenekar díját, 2018 augusztusában megnyerte a Nestlé és a Salzburgi Fesztivál rangos karmesterversenyét, így 2019-ben a Bécsi Rádiózenekar élén debütálhatott – óriási sikerrel – a világhírű Salzburgi Ünnepi Jétékokon.
A kiváló karmester 2018/19-ben Verdi Rigolettóját vezényelte a Deutsche Oper am Rheinben és Mozart Varázsfuvolájával debütált a müncheni Staatstheater am Gärtnerplatz-ban. Novemberben a Taiwani Nemzeti Szimfonikus Zenekarral lépett fel, majd az Óbudai Danubia Szimfonikus Zenekart vezényelte a Zeneakadémián, Mozart Varázsfuvoláját pedig öt előadásban a Magyar Állami Operaházban. Március végén-április elején a beteg Iván Fischer helyett nagy sikerrel beugrással vezényelte a világhírű Budapesti Fesztiválzenekart az együttes európai-amerikai turnéján (Budapest, Hamburg, Párizs, Luxemburg). A szezon hátralevő részében Portugáliában lépett fel a Kölni Kamarazenekarral és a nagyszerű Skót Kamarazenekarral turnézott Skóciában.
2019/20-ban Bizet Gyöngyhalászok c. operájának felújítását vezeti a Grazi Operaházban, Christian Thielemann meghívására öt Varázsfuvola előadást vezényel a drezdai Semperoperben és ugyanezt a művet hat alkalommal a Magyar Állami Operaházban. Őt kérték fel a 2019-es linzi Brucknerfest nyitó hangversenyének vezénylésére, emellett négy különböző magyarországi szimfonikus zenekartól kapott meghívást és fellép Finnországban és Franciaországban is.
2020/212-ben a világhírű müncheni Bayerische Staatsoperben egy sorozat Turdanot előadást vezényel, a Staatsoper Hamburgban Álarcosbált, a Theatre du Capitole de Toulouse-ban új Anyegin produkciót, a Drezdai Semperoperben a Varázsfuvola felújítását. Meghívást kapott a Lausanne-i Kamarazenekarhoz, az Orchestre de Paris-hoz, az Orchestre National de Lille-hez, a Brüsszeli Filharmonikusokhoz, az Isztambuli Filharmonikus Zenekarhoz, a Singapore-i Szimfonikus Zenekarhoz, az Ensemble Intercontemporain-hez.
Fellépett többek között a Bécsi Rádiózenekarral, a konstanzi Délnémet Filharmonikusokkal, a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Darmstadti Állami Zenekarral, a Stuttgarti Filharmonikusokkal, a Camerata Salzburggal, a Hong Kong Sinfoniettával és a Bohuslav Martinu Filharmonikus Zenekarral.
Több évet töltött el a Nürnbergi Operaházban, először a zeneigazgató Marcus Bosch asszisztenseként, majd 2015-től mint a ház első karmestere és zeneigazgató-helyettese. Tucatnyi operaprodukciót vezetett: Wozzeck, Bohémélet, Attila (Verdi), A holtak házából (Janácek), Álarcosbál, Rigoletto, Gyöngyhalászok, Arabella, Otello.
Még nürnbergi évei előtt a Sevillai borbélyt és az Orfeusz az alvilágbant vezényelte Darmstadt operaházában és állandó karmestere volt az aacheni dalszínháznak, ahol többek között ő mutatta be Hans Werner Henze gyermekoperáját, a Pollicino-t.
Káli Gábor zongora és karmesteri tanulmányokat folytatott a budapesti Zeneakadémián, majd karmesteri tanulmányait Berlinben folytatta tovább Lutz Köhlernél 2004 és 2009 között. A Német Zenei Tanács karmesterfórumának tagjaként részt vett Kurt Masur, Colin Metters és Sian Edwards mesterkurzusain, de tanult Eötvös Péternél, Bernhard Haitinknál és David Zinmannál is.