
- Ez az esemény elmúlt.
Szimfónia-Ősz bérlet 3. előadás
2021.11.06 | 19:00-21:00
3500 Ft
Verdi: Requiem
Közreműködnek:
Magyar és külföldi énekművészek, osztrák és horvát kórusok
Vezényel: Dobszay Péter
Amikor Gioachino Rossini 1868-ben elhunyt, Giuseppe Verdi (1813-1901) arra
gondolt, hogy a nagy operaszerzőre gyászmisével kellene megemlékezni. Elképzelése szerint a rekviem egyes tételeit más-más zeneszerző komponálta volna, ráadásul ellenszolgáltatás nélkül. Maga megírta a zenemű utolsó tételét, a Libera me-t, de a nagy összefogásból a komponisták közötti féltékenység, illetve a közömbösség miatt nem lett semmi. Két év múlva egyik barátja rábeszélésére újra foglalkozni kezdett a
darabbal, de a végső lökést Alessandro Manzoni, az olasz romantika egyik legnagyobb költőjének, a Risorgimento egyik vezéralakjának a halála adta meg. Egy év alatt megírta a mű további tételeit is, és a bemutatóra 1874. május 22-én, Manzoni halálának első évfordulóján került sor a milánói San Marco székesegyházban, Verdi vezényletével, hatalmas sikerrel. A Requiem olaszországi bemutatóit gyors európai sikersorozat követte. Ennek a körútnak a keretében szó volt arról, hogy Budapestre is ellátogat a társulat, ám ez végül időpont egyeztetési problémák miatt nem valósult
meg, de a művet a Nemzeti Színházban Erkel Sándor vezényletével ekkorra már
bemutatták.Verdi, a vérbeli operakomponista nem tudta meghazudtolni magát, új darabja számos tekintetben operaszerű hangzást mutat, mi több: egyik tételének, a Lacrimosának a kezdődallama ténylegesen egyik operájából származik (bár ott valójában nem használta fel). Verdi – a liturgikus szempontoktól eltekintve – személyes, emberi drámát kívánt megformálni, olyan művet alkotott, amelynek a középpontjában az egyén élményvilága áll. Közvetlen,
magával ragadó, operás kifejezésmódra, közérthető dallamosságra törekedett. Részben ennek is köszönhető a Requiem máig tartó népszerűsége, főként koncertdarabként adják elő, bár előfordul liturgikus keretben is.
gondolt, hogy a nagy operaszerzőre gyászmisével kellene megemlékezni. Elképzelése szerint a rekviem egyes tételeit más-más zeneszerző komponálta volna, ráadásul ellenszolgáltatás nélkül. Maga megírta a zenemű utolsó tételét, a Libera me-t, de a nagy összefogásból a komponisták közötti féltékenység, illetve a közömbösség miatt nem lett semmi. Két év múlva egyik barátja rábeszélésére újra foglalkozni kezdett a
darabbal, de a végső lökést Alessandro Manzoni, az olasz romantika egyik legnagyobb költőjének, a Risorgimento egyik vezéralakjának a halála adta meg. Egy év alatt megírta a mű további tételeit is, és a bemutatóra 1874. május 22-én, Manzoni halálának első évfordulóján került sor a milánói San Marco székesegyházban, Verdi vezényletével, hatalmas sikerrel. A Requiem olaszországi bemutatóit gyors európai sikersorozat követte. Ennek a körútnak a keretében szó volt arról, hogy Budapestre is ellátogat a társulat, ám ez végül időpont egyeztetési problémák miatt nem valósult
meg, de a művet a Nemzeti Színházban Erkel Sándor vezényletével ekkorra már
bemutatták.Verdi, a vérbeli operakomponista nem tudta meghazudtolni magát, új darabja számos tekintetben operaszerű hangzást mutat, mi több: egyik tételének, a Lacrimosának a kezdődallama ténylegesen egyik operájából származik (bár ott valójában nem használta fel). Verdi – a liturgikus szempontoktól eltekintve – személyes, emberi drámát kívánt megformálni, olyan művet alkotott, amelynek a középpontjában az egyén élményvilága áll. Közvetlen,
magával ragadó, operás kifejezésmódra, közérthető dallamosságra törekedett. Részben ennek is köszönhető a Requiem máig tartó népszerűsége, főként koncertdarabként adják elő, bár előfordul liturgikus keretben is.
Eseménykategóriák
Friss hírek
- Kortárs kikacsintás és kortalan klasszikusok – Zenei kaleidoszkóp a Petró János bérlet 6. előadásán
- A maestro a tapsot is vezényelte – Érzelmek finom patakja és hatalmas tengere egyetlen koncerten
- A szimfonikusok nagy kalandja Keleten – Interjú Kiss Barnával, a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatójával
- Dubaj után klasszikus mesterművekkel lép közönsége elé a Savaria Szimfonikus Zenekar
- Frenetikus siker az utolsó esten, a szombathelyi szimfonikusok meghódították Dubajt
- Hangosan tetszést nyilvánító közönség, hős zenekar – parádés második nap Dubajban!
- Nagysikerű koncerttel mutatkozott be Dubajban a Savaria Szimfonikus Zenekar
- A szimfonikusok keleti kalandja – Dubajban négy hangversenyt ad a Savaria Szimfonikus Zenekar
- Dubaji vendégszereplésére próbál zenekarunk
- Üdítő, huncut, virtuóz – Kelemen Barnabás állt a szimfonikusok élén