Copland: El salon Mexico
Ravel: G-dúr zongoraverseny
Ravel: Spanyol rapszódia
Csajkovszkij-Ellington: Diótörő-szvit
Közreműködik: Palojtay János
Vezényel: Vajda Gergely
Az El Salón México egytételes szimfonikus kompozíciót Aaron Copland (1900-1990) 1936-ban fejezte be. A mű igazi kuriózum: a szerző az 1930-as években többször járt Mexikóban, a darab címe is egy helyi nevezetességre, Mexico City ismert szórakozóhelyére utal. Copland önéletrajza szerint ezen a helyen három terem működött: egy a felsőbb osztálybelieknek, egy a munkásoknak, egy pedig a legszegényebbeknek. A zene szinte érzékelhetővé teszi, ahogyan egyik teremből a másikba lépünk, váltogatva a zenei stílusok között.
A franciák egyik kedvenc zeneszerzője a baszk gyökerekkel rendelkező, és zenéiben spanyol színeket és ritmusokat is tükröző művész, Maurice Ravel (1875-1937). A 3 tételes G-dúr zongoraversenyének, mely 1929 és 1931 között készült, első tételét Mozart-, Saint-Saëns- és jazzhatások gazdagítják, lassú tételét számos tekintetben Chopin ihlette, az utolsó tétel pedig a szerzőre jellemző csillogást, virtuozitást tükrözi. Ravel elmondta, hogy ebben a darabban nem arra törekedett, hogy mélyreható legyen, hanem hogy szórakoztasson, a maga módján.Az 1907–1908-ben komponált Spanyol rapszódiája Ravel első nagyobb szabású zenekari műve. Ezekben az években több spanyol témájú alkotás került ki műhelyéből. A darab első tétele Prélude à la nuit, az éjszaka hangjainak izgalmas neszezését fogalmazza meg. A második és a harmadik tétel tánc, Malagueña illetve Habanera. A finálé emelkedett, C-dúr zene, mely az ünnep (Feria) hangulatát foglalja hangokba.
Ha beszélhetünk a klasszikus zenével kapcsolatban örökzöldekről, Csajkovszkij 1892-ben bemutatott balettzenéje, a Diótörő egészen biztosan ezek közé tartozik. Duke Ellington legendásan gazdag és hosszú pályájának második zenitjén, 1960-ban jelentette meg Csajkovszkij Diótörő szvitjének briliáns jazz-átdolgozását, amelyet állandó alkotótársával, Billy Strayhornnal közösen készített.