A Savaria Fórum Pedro Halffter KLARA című művéről, az áprilisi ősbemutatóról és a Savaria Szimfonikus Zenekar nemzetközi terveiről kérdezte Popa Gergely igazgatót.

Április végén különleges kortárs zenei eseménynek adott otthont a Bartók Terem: Pedro Halffter KLARA című operája került a közönség elé a Savaria Szimfonikus Zenekar előadásában. A mesterséges intelligencia, az öntudat és az emberi lét kérdéseit középpontba állító művet maga a szerző vezényelte, a szólista Mar Morán spanyol szopránénekesnő volt.

A koncert kapcsán a Savaria Fórum készített interjút Popa Gergellyel, a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatójával, aki a kortárs zene szerepéről, a zenekar arculatfrissítéséről és a nemzetközi megjelenés fontosságáról is beszélt. A cikk kiemeli: a KLARA szorosan kapcsolódik ahhoz a művészeti irányhoz, amelyben a zenekar a kortárs zene felé való nyitást és a határon túli közönség megszólítását is fontos célként kezeli.

Popa Gergely a Savaria Fórumnak így fogalmazott:

„A Savaria Szimfonikus Zenekar regionális szerepének erősítése mellett fontos része kell hogy legyen az új profilnak a nemzetközi szereplés – ami elengedhetetlen a zenekar szakmai fejlődése szempontjából. Bár a kortárs zene nem arról szól, hogy a jól ismert zenei dallamokat hazafelé dudorászhatja a közönség, lépést kell tartanunk vele, főképp, hogy Ázsiában, az Egyesült Államokban – és általában a fiatalodó zenei területen – egyre nagyobb igény van rá.”

A KLARA különlegessége, hogy egyetlen szereplője van: egy énekesnő, aki a mesterséges intelligenciát testesíti meg. A darab az emberi világ és az MI első kapcsolatfelvételeit állítja középpontba, miközben zenei és gondolati értelemben is nagyon aktuális kérdéseket vet fel. A Savaria Fórum cikke szerint a Bartók termi bemutatót követően a zenekar ázsiai turnéra is készül a produkcióval.

Pedro Halffter – zeneszerző, karmester, a Klara alkotója (Fotó: Nagy Jácint)

Az igazgató a szombathelyi ősbemutató jelentőségéről ezt mondta:

„Örülök, hogy nem Budapestre vittük el az ősbemutatót, mert így a helyi közönségnek van lehetősége élőben meghallgatni, amit később Japánban, Kínában, Szingapúrban, Koreában a közönség csak hónapok múlva hallhat.”

A beszélgetésben szó esett arról is, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak témaként jelenhet meg a zenei alkotásokban, hanem egyre gyakrabban kerül kapcsolatba magával a zeneszerzéssel is. Popa Gergely ugyanakkor egyértelműen fogalmazott arról, hol látja az emberi alkotó szerepének határát:

„Nap mint nap találkozhatunk MI komponálta zenékkel, de ha ezeket halljuk, egyértelmű, hogy a jó zeneszerző továbbra is ember lesz. Az MI a felhasználójához adaptálódva, eszközként megkönnyítheti az életünket – például lapozhatja majd helyettünk a kottát vagy irányíthatja egy koncertterem világítását a napszakhoz, a zene hangulatához igazodva –, ám önállóan nem képes valódi értéket létrehozni. Az, hogy jegyet vegyek arra, hogy egy gép zenél nekem, az elképzelhetetlen.”

A KLARA hivatalos meghatározása szerint „opera négy haikuban”, illetve kamaropera két zongorára és szopránra. Pedro Halffter műve tömör, rejtélyes szövegekkel, a zene, az ének és a mozgás kapcsolatán keresztül közelít egy nagyon is mai kérdéshez: mit jelent embernek lenni egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia egyre közelebb kerül az emberi gondolkodás határterületeihez.

Klara szerepében Mar Morán spanyol szopránénekesnőt hallhatja a közönség

A koncert programját Richard Wagner Siegfried-idill című műve egészítette ki, amely érzékeny ellenpontként kapcsolódott Halffter kortárs operájához. A két alkotás eltérő zenei nyelven, mégis az emberi érzékenység, az intimitás és a belső világ megformálásának erejét állította középpontba.

Forrás: Savaria Fórum / szombathely.hu
Szerző: Tar Patrícia
Fotó: Nagy Jácint