Savaria Szimfonikus Zenekar · Digitális műsorfüzet
Város, politika, közösség, zene
Történelem, felelősség és közösségi emlékezet a koncertteremben
Az est programja
Műsor és közreműködők
Két zenemű, két történelmi személyiség és két különböző kulturális világ találkozik ezen az estén.
- Ludwig van Beethoven István király – nyitány, op. 117
- Aaron Copland Lincoln Portrait Zenekarra és beszélőre írt kompozíció
Beszélgetőtárs: dr. Nemény András, Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere
A beszélgetést vezeti és vezényel: Vajda Gergely
Mit mondhat el a zene egy közösségről?
A Zenés beszélgetések sorozat első estje a város és a zene kapcsolatát állítja középpontba. Hogyan válik egy közösség története zenévé? Hogyan szólalhat meg a közélet, az emlékezet vagy egy város karaktere a koncertteremben?
Az est művei túlmutatnak a hangversenytermen: közösségről, vezetésről, felelősségről és történelmi emlékezetről beszélnek. A zenét ezúttal beszélgetés egészíti ki, amelyben a művek gondolatai Szombathely jelenével és közösségi életével is párbeszédbe kerülnek.
Zeneszerző
Ludwig van Beethoven
Zeneszerző · Bonn, 1770 – Bécs, 1827
Ludwig van Beethoven a zenetörténet egyik legnagyobb hatású alkotója. Művészete a bécsi klasszika formavilágából indult, de újfajta drámai erővel, személyességgel és szabadsággal nyitotta meg az utat a romantika felé.
Zenei tehetsége korán megmutatkozott. Bonnban orgonistaként és csembalistaként dolgozott, majd Bécsben Haydnnál, Albrechtsbergernél és Salierinél tanult. Zongoraművészként és improvizátorként gyorsan ismertté vált az arisztokrata szalonokban és a nyilvános hangversenyeken.
Beethoven alkotói pályája különös emberi küzdelemmel fonódott össze. Hallása már fiatalon romlani kezdett, később teljesen megsüketült, zeneszerzői munkáját mégis folytatta. Kilenc szimfóniája, zongoraversenyei, vonósnégyesei, szonátái, a Fidelio és a Missa solemnis az európai zene alapművei közé tartoznak.
Zenéjében az egyéni sors, az erkölcsi helytállás, a szabadság és a közösség gondolata gyakran monumentális formában jelenik meg. Hősei nem pusztán történelmi alakok: döntéseik, küzdelmeik és eszményeik az emberi méltóság kérdéseit hordozzák.
A műről
István király – nyitány, op. 117
Magyar történelmi kép Beethoven zenéjében – ünnepi alkalomra született, mégis önálló koncertdarabbá vált nyitány.
Az István király kísérőzene 1811-ben készült August von Kotzebue ünnepi színpadi művéhez. A megrendelés a pesti Német Színház megnyitásához kapcsolódott; ugyanebből az alkalomból született Beethoven Az Athén romjai című kísérőzenéje is.
A zeneszerző 1811 nyarán kapta kézhez a szöveget, és rendkívül gyorsan dolgozott: néhány hét alatt elkészítette a két partitúrát, hogy Pesten időben kimásolhassák a szólamokat. A színház megnyitását végül 1812. február 9-re halasztották.
A nyitány lassú bevezetése ünnepélyes és súlyos karakterű. Verbunkosra emlékeztető fordulatai a korabeli magyaros zenei stílust idézik, miközben a gyors szakasz Beethoven jellegzetes lendületével és határozott ritmusaival bontakozik ki.
A mű egyszerre kapcsolódik a magyar történelmi képzelethez és a nemzeti reprezentáció világához.
A kompozíció Szent István alakját egy ünnepi történelmi tabló részeként jeleníti meg. Mai hallgatóként nemcsak az alkalmi darab hátterét érdemes figyelnünk, hanem azt is, hogyan formálja zenévé Beethoven egy másik nemzet múltjáról alkotott képét.
Az István király teljes kísérőzenéje ritkán hangzik el, nyitánya azonban önállóan is megszólal a koncerttermekben. Magyaros hangjai különösen izgalmassá teszik a darabot a hazai közönség számára.
Zeneszerző
Aaron Copland
Amerikai zeneszerző · Brooklyn, 1900 – New York, 1990
Aaron Copland a 20. századi amerikai zene meghatározó alakja. Olyan zenei nyelvet keresett, amely egyszerre modern, közérthető és felismerhetően amerikai. Műveiben az európai zeneszerzői hagyományt népzenei elemekkel, jazzhatásokkal és tágas, világos zenekari hangzással kapcsolta össze.
Brooklynban született, majd Párizsban Nadia Boulanger növendékeként tanult. Hazatérése után zeneszerzőként, tanárként, karmesterként és zenei közéleti személyiségként is jelentős szerepet vállalt az amerikai kultúrában.
Copland pályájának különböző szakaszaiban a modernizmus, a jazz, a népzene és a közönséghez közvetlenebbül szóló stílus egyaránt fontos volt. Balettjei – köztük az Appalachian Spring, a Billy the Kid és a Rodeo – az amerikai táj és közösségi képzelet emblematikus zenéi lettek.
Kompozícióiban gyakran szólal meg a nyitott tér érzetét keltő, áttetsző hangzás. Ugyanakkor művei mögött sokszor társadalmi és erkölcsi kérdések húzódnak meg: mit jelent egy közösséghez tartozni, hogyan őrizzük a múltat, és miként válhat a zene közös emlékezetté?
A műről
Lincoln Portrait
Egy történelmi személyiség zenei portréja, amelyben a zenekar hangja és Abraham Lincoln szavai együtt idézik fel a közösségért vállalt felelősséget.
A Lincoln Portrait 1942-ben, a második világháború idején született. André Kostelanetz karmester arra kérte Coplandet, hogy komponáljon zenekari portrét egy kiemelkedő amerikai személyiségről. A zeneszerző Abraham Lincolnt választotta, mert alakjában az egység, a szabadság és a demokratikus felelősség eszményét látta.
A mintegy tizenhat-tizennyolc perces mű zenekarra és beszélőre készült. A narráció Lincoln leveleiből és beszédeiből válogatott részleteket szólaltat meg, köztük a gettysburgi beszéd gondolatait. A szavak nem egyszerűen a zene fölé kerülnek: a zenekar előkészíti, kiemeli és érzelmileg új megvilágításba helyezi őket.
Copland korabeli amerikai dallamokat is felidéz, köztük a Camptown Races és az On Springfield Mountain motívumait. Ezek a közösségi emlékezet hangjaiként kapcsolják össze Lincoln személyét azzal a világgal, amelyből érkezett.
A mű elején a rézfúvósok súlyos, méltóságteljes karaktert teremtenek. A zenei anyag fokozatosan tágul, majd a beszélő megszólalásával a történelmi portré közvetlen emberi hangot kap. A zárás ünnepélyes, de nem pusztán diadalmas: erkölcsi figyelmeztetésként is hat.
A Lincoln Portrait azt kérdezi: hogyan válhat egy ember emlékezete egy egész közösség erkölcsi örökségévé?
Beethoven és Copland műve más korban és más kulturális közegben keletkezett, mégis hasonló kérdést vet fel. Miként formálja a művészet egy történelmi vezető képét, és mit mondhat ez a kép a jelen közösségének?
Az est beszélgetőtársa
Dr. Nemény András
Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere
Dr. Nemény András Szombathelyen, a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. A Kodolányi János Főiskolán német-kommunikáció szakon végzett, jogi diplomáját pedig a Pécsi Tudományegyetemen szerezte.
Közéleti pályája során országgyűlési képviselőként, valamint számos szervezet, bizottság és tanács vezetőjeként dolgozott. 2019 óta Szombathely polgármestere, jelenleg második ciklusát tölti.
Közéleti munkáját a helyi közösségek iránti elkötelezettség, a párbeszéd és a város fejlődése iránti felelősség határozza meg. A Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnökeként a magyar nagyvárosok, köztük Szombathely érdekeinek képviseletében is aktív szerepet vállal.
A zene gyermekkorától fontos része az életének. Rendszeres koncertlátogató, fiatalabb korában maga is zenélt, és a csellóval is megismerkedett. Az olvasás, az utazás és a sport szintén közel áll hozzá.
Meggyőződése, hogy a kultúra és a művészet közösséget épít, hidakat teremt az emberek között, és egy város valódi erejét is gazdagítja. A beszélgetésben a város, a közélet, a közösségi felelősség és a zene találkozási pontjai kerülnek előtérbe.
Vezényel és a beszélgetést vezeti
Vajda Gergely
Karmester · zeneszerző · klarinétművész
Vajda Gergely 1973-ban született Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen klarinétot, karmesterképzést és zeneszerzést tanult. Mesterei között volt Kovács Béla, Marosi László, Lukács Ervin és Kocsár Miklós; művészi gondolkodására Eötvös Péter is jelentős hatást gyakorolt.
Karmesterként, zeneszerzőként és klarinétművészként egyaránt jelentős nemzetközi pályát épített. Európában és Észak-Amerikában szimfonikus zenekarok, operatársulatok és kortárs zenei együttesek élén is rendszeresen fellép.
Munkájában természetes módon kapcsolódik össze az alkotói és az előadói szemlélet. Különösen szoros kapcsolat fűzi a kortárs zenéhez: a partitúrák pontos megszólaltatása mellett a művek mögötti gondolatokat, összefüggéseket és emberi gesztusokat is közel hozza a közönséghez.
A Zenés beszélgetések sorozat házigazdájaként a zeneművek történelmi, társadalmi és emberi rétegeit nyitja meg. Ezen az estén a Savaria Szimfonikus Zenekart vezényli, és dr. Nemény Andrással beszélget a város, a közösség, a vezetés és a kultúra kapcsolatáról.