Varázslatos szimfóniák
Szimfónia bérlet / 14.
Bartók Terem, Szombathely
2026. május 8. 19:00
MŰSOR
Fanny Mendelssohn-Hensel: C-dúr nyitány
Kovács Zoltán: Szaxofonverseny (ősbemutató)
Johannes Brahms: I. (c-moll) szimfónia, op. 68
KÖZREMŰKÖDŐK
Szólista: Puskás Levente – szaxofon
Vezényel: Kovács János
A MŰVEKRŐL
Fanny Mendelssohn-Hensel (1805–1847)
A korai romantika jelentős német zeneszerzője és zongoraművésze, aki kivételes tehetsége ellenére korának társadalmi korlátai miatt háttérbe szorult.
A Mendelssohn család tagjaként magas szintű zenei nevelésben részesült, testvéréhez, Felix Mendelssohnhoz hasonlóan kiemelkedő képességekkel.
Több mint 400 művet komponált, köztük zongoradarabokat, dalokat és kamarazenét, amelyek közül sok csak halála után jelent meg.
Zenéjére líraiság, gazdag harmóniavilág és finom kifejezésmód jellemző, amely a romantikus stílus egyik különleges hangját képviseli.
Életében ritkán lépett fel nyilvánosan, művészi pályáját részben a kor nőkkel szembeni elvárásai korlátozták.
Művészete ma egyre nagyobb figyelmet kap, és a 19. századi zenetörténet egyik fontos, újra felfedezett alkotójaként tartják számon.
Fanny Mendelssohn-Hensel: C-dúr nyitány
A C-dúr nyitány Fanny Mendelssohn-Hensel ritkán hallható zenekari műve, amely a romantika lendületét és világos formaérzékét ötvözi.
A darab energikus megszólalása és fényes hangzása már a nyitó pillanatokban erőteljes, ünnepélyes karaktert teremt.
Zenéjében a drámai kontrasztok és a lírai fordulatok egyaránt jelen vannak, így a mű egyszerre szenvedélyes és elegáns.
A nyitány jól mutatja a zeneszerző gazdag harmóniavilágát, biztos hangszerelési érzékét és karakteres zenei gondolkodását.
Ez a kompozíció fontos bizonyítéka annak, hogy Fanny Mendelssohn-Hensel zenekari művekben is eredeti és jelentős alkotó volt.
Kovács Zoltán
Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, fagottművész és karmester, a kortárs magyar zenei élet sokoldalú alakja. Alkotóként, előadóként és pedagógusként egyaránt aktív.
Zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta. Mesterei között Petrovics Emil és Vajda János is szerepeltek.
1991 óta a Magyar Állami Operaház Zenekarának első fagottosa. Zenekari tapasztalata mélyen áthatja zeneszerzői gondolkodását, műveiben a hangszerismeret kiemelkedő szerepet kap.
Művei zenekari, kamarazenei és vokális műfajokban egyaránt jelen vannak. Darabjait rangos hazai és nemzetközi együttesek adják elő Európától egészen Ázsiáig.
Munkásságát számos díjjal ismerték el, köztük az Erkel Ferenc-díjjal és a Bartók–Pásztory-díjjal. Alkotásaiban a zenei forma, a hangzás és az élő megszólalás egységére törekszik.
Kovács Zoltán: Szaxofonverseny (ősbemutató)
Kovács Zoltán új Szaxofonversenyének ősbemutatója a hangverseny kiemelt eseménye. A mű Puskás Levente felkérésére készült, akivel a zeneszerzőt hosszú évek óta szakmai kapcsolat és barátság köti össze.
Közös munkájuk korábbi állomása a 2017-es Rapszódia, amely szintén Puskás Levente számára íródott. A darab azóta gyakran szerepel koncertműsorokon, és lemezfelvétel is készült belőle.
A Rapszódia sikere után már korán felmerült egy új versenymű gondolata. A most megszólaló kompozíció klasszikus, háromtételes felépítésben bontakoztatja ki zenei világát.
A mű középpontjában a szaxofon sokoldalúsága áll: a két szélső tétel energikus és virtuóz, míg a lassú tétel a hangszer lírai, éneklő karakterét helyezi előtérbe.
A Szaxofonverseny így egyszerre mutatja meg a hangszer technikai gazdagságát és érzékeny hangját, amely Puskás Levente előadásában különleges zenei élménnyé válik.
Johannes Brahms (1833–1897)
A romantika egyik legnagyobb német zeneszerzője és zongoraművésze, aki a klasszikus hagyományokat ötvözte saját, gazdag zenei nyelvével.
Hamburgban született, zenei pályáját fiatalon kezdte, majd Bécsben teljesedett ki, ahol a 19. század egyik meghatározó alkotójává vált.
Művei közé tartozik négy szimfónia, versenyművek, kamarazene, kórusművek és több mint kétszáz dal, amelyek a romantikus zene csúcspontjai közé tartoznak.
Zenéjét mély érzelmesség, gazdag harmónia és rendkívüli formai fegyelem jellemzi, miközben a klasszikus mesterek hagyományát is továbbviszi.
Kortársai és az utókor egyaránt a 19. század egyik legnagyobb zeneszerzőjeként tartják számon, művei ma is a koncertélet alapját képezik.
Johannes Brahms: I. (c-moll) szimfónia, op. 68
Brahms első szimfóniáját gyakran „Beethoven tizedikjeként” emlegetik, mivel méltó folytatásának tekintették a nagy előd szimfonikus örökségének.
A mű 1876-ban született, és a korszak zeneszerető közönsége úgy érezte, végre megszületett az a darab, amely újra életre kelti a klasszikus szimfónia hagyományát.
A finálé himnikus dallama Beethoven Kilencedik szimfóniáját idézi, bár Brahms kórus nélkül, tisztán zenekari eszközökkel éri el a hatást.
A tételek között erős kontrasztok jelennek meg: a lassú rész bensőséges és lírai, míg a harmadik tétel nosztalgikus, könnyed hangvételű.
A szimfónia megszületése hosszú folyamat volt: az első tétel évtizedeken át formálódott, végső alakját csak a bemutató előtt nyerte el.
BEMUTATKOZÓ
Puskás Levente – Artisjus-díjas klarinét- és szaxofonművész
A hazai klasszikus szaxofonos élet egyik meghatározó alakja, klarinétművészként és szaxofonművészként egyaránt jelentős pályát épített.
A Debreceni Egyetem és az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium oktatója, a Budapest Saxophone Quartet alapító tagja és altszaxofonosa.
Nemzetközi szinten is aktív előadóművész, rangos zenekarokkal és világhírű karmesterekkel lépett fel Európától a Közel-Keletig.
Művészetét sokoldalúság, technikai igényesség és a kortárs zene iránti elkötelezettség jellemzi, számos bemutató és felvétel fűződik nevéhez.
Előadói és pedagógiai munkáját több díjjal ismerték el, miközben aktívan támogatja a fiatal zenészek fejlődését és a kortárs magyar zene megszólaltatását.
Kovács János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester
A magyar zenei élet egyik legelismertebb karmestere, aki 1973-ban szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kórodi András tanítványaként.
Pályája 1976-tól szorosan összefonódott a Magyar Állami Operaházzal, ahol karmesterként, majd 1987 és 1990 között vezető karmesterként dolgozott.
Nemzetközi tapasztalatát többek között a Bayreuthi Ünnepi Játékok zenei asszisztenseként, valamint a Tokiói Filharmonikusok állandó, majd első vendégkarmestereként szerezte.
Vendégkarmesterként számos országban fellépett, a Nemzeti Filharmonikusokkal pedig többek között Németországban és Brazíliában turnézott.
Munkásságát több rangos kitüntetéssel ismerték el, köztük Liszt Ferenc-díjjal, Kossuth-díjjal, Prima Primissima díjjal, Artisjus-díjjal és a Magyar Érdemrend középkeresztjével.
KÖVETKEZŐ ESEMÉNYEINK
Neo-romantikus klasszikusok – Szimfónia bérlet / 15.
2026. május 29. | 19:00
Bartók Terem
Romantika és 20. századi energia egy estén: Vajda János, Hidas Frigyes és Ott Rezső művei mellett Prokofjev monumentális V. szimfóniája.
Szólista: Lakatos György – fagott
Vezényel: Vajda Gergely
Kelet-európai rapszódia – Szimfónia bérlet / 16.
2026. június 11. | 19:00
Bartók Terem
Szezonzáró hangverseny kelet-európai hangulatokkal: Dvořák, Enescu és kortárs darabok egy különleges programban.
Szólista: Varga Gábor – klarinét
Vezényel: Vajda Gergely
KAPCSOLÓDJON HOZZÁNK
A zene itt nem ér véget. Ha szeretne elsőként értesülni koncertjeinkről, bemutatóinkról és különleges eseményeinkről, iratkozzon fel hírlevelünkre.
Kövessen bennünket Facebook-oldalunkon is, ahol friss hírekkel, kulisszatitkokkal és koncertélményekkel várjuk.